Működik-e a hőszivattyú régi radiátorokkal?

Működik-e a hőszivattyú régi radiátorokkal? A válasz a szükséges előremenő hőmérséklettől és a radiátorok méretétől függ. A legtöbb házban igen. Egy levegő-víz hőszivattyú működik a meglévő radiátorokkal, ha a hideg napokon fel tudja fűteni a vizet arra a hőmérsékletre, amelyre a radiátoroknak szükségük van, a Chofu R290 modellek pedig 75 °C előremenő hőmérsékletet érnek el, pontosan azt, amelyre a klasszikus radiátorokat méretezték. Az igazán fontos kérdés egy másik: mennyire mehet le a víz hőmérséklete a tél többi részében, mert ettől függ a villanyszámla.

Az alábbiakban az az ellenőrzés következik, amelyet minden ajánlat előtt elvégzünk, a mögötte lévő számokkal együtt, hogy otthon, mérőszalaggal és a radiátorok címkéjével Ön is el tudja végezni.

Hőszivattyú radiátorokkal: miért számít az előremenő hőmérséklet

Egy 20 vagy 40 éve épült ház radiátorait gáz- vagy fatüzelésű kazánhoz választották, amely 70–80 °C-os vizet küld a rendszerbe. A kazánnak ez a hőmérséklet szinte semmibe sem kerül: tüzelőanyagot éget, és a hatásfoka alig változik 50 és 80 °C között.

A hőszivattyúnál minden plusz fokot meg kell fizetni. A gép a kinti levegőből viszi át a hőt a vízbe, és minél melegebb vízre van szükség, annál többet dolgozik a kompresszor ugyanazért a kilowattért. Ez az uniós energiacímkén is látszik: minden hőszivattyúnak két szezonális hatásfoka van, a SCOP 35 °C-on, ami a padlófűtés üzemmódja, és a SCOP 55 °C-on, ami a radiátoroké. A Chofu 10 kW Premium esetében ez 4,68 és 3,61 (EPREL 2457284). Ugyanaz a gép, ugyanabban a házban, radiátorokon majdnem negyedével kevesebb hőt ad minden kifizetett kilowattóráért.

Két feltétel van tehát, nem egy. A hőszivattyúnak el kell érnie azt a hőmérsékletet, amelyre a radiátoroknak a leghidegebb napon szükségük van. És ahhoz, hogy olcsó maradjon az üzemeltetés, a szezon nagy részében ennél jóval alacsonyabb hőmérsékleten kell dolgoznia.

Mennyit ad le egy radiátor alacsonyabb hőmérsékleten

A radiátorkatalógusban szereplő teljesítményt az EN 442 európai szabvány szerint mérik, 75 °C előremenő, 65 °C visszatérő és 20 °C szobahőmérséklet mellett. Hidegebb vízzel a radiátor kevesebbet ad le, de nem arányosan. A teljesítmény a víz és a szoba közötti hőmérséklet-különbség hatványával változik: tényleges teljesítmény = névleges teljesítmény × (ΔT ÷ 49,8)ⁿ, ahol ΔT a víz és a levegő közötti logaritmikus közepes különbség, az n kitevő pedig acéllemez radiátoroknál 1,3 körül van (az EN 442 képlete; ugyanezt a kitevőt használja a Zehnder kalkulátora is). A pontos kitevőt a gyártók radiátortípusonként megadják a műszaki katalógusban.

Kiszámoltuk egy 75/65 °C-on 2000 W-os radiátorra:

Az utolsó oszlop azt mutatja, hányszor nagyobbnak kellene lennie a radiátornak, hogy azon a hőmérsékleten ugyanannyi hőt adjon, mint 75/65-ön. 55 °C előremenőnél a radiátor nagyjából a katalógusérték felét adja. 35 °C-on, a padlófűtés hőmérsékletén, szinte semmit. Ezért a radiátort és a padlófűtést nem csak hatásfokban kell összehasonlítani: mindkettőnek megvan a saját hőmérséklete.

Miért nagyobbak általában a régi radiátorok a szükségesnél

A fenti táblázatból úgy tűnhet, hogy radiátorokon a hőszivattyúnak mindig 75 °C-on kellene mennie. A gyakorlatban nem így van, három okból.

Először is: a katalógusteljesítményre csak az év leghidegebb napján van szükség. A házat a méretezési külső hőmérsékletre számolják, ez Nagyváradon −15 °C. 0 °C-nál a ház körülbelül 57%-át veszíti el annak a hőnek, amit −15 °C-nál, így a radiátorok jóval hidegebb vízzel is elboldogulnak. Ezt a gép magától igazítja a fűtési görbe szerint, amelyet az üzembe helyezéskor a szerelő beállít: minél melegebb van kint, annál hidegebb vizet küld a radiátorokba.

Másodszor: a szerelők ráhagyással választották a radiátorokat, a kazán pedig úgyis mindent lefedett. Harmadszor: azóta sok ház kapott szigetelést és új ablakokat. A radiátorok maradtak, a hőigény viszont csökkent, így ma nagyobbak, mint amire a háznak szüksége van.

A radiátorok 75/65-ös teljesítménye és a ház valós hőigénye közötti arányt túlméretezési tényezőnek hívjuk. Minél nagyobb, annál alacsonyabb hőmérsékleten dolgozhat a hőszivattyú:

Saját számításunk ugyanazzal az EN 442 képlettel: n = 1,3, bent 20 °C, teljes teljesítménynél 10 °C különbség az előremenő és a visszatérő között, a hőigény pedig lineárisan csökken a külső hőmérséklettel. Nem számol a nappal és az emberek, háztartási gépek által leadott hővel, amelyek segítenek, így a valóságban kicsit alacsonyabb hőmérsékletek jönnek ki. Kolozsváron vagy Nagyszebenben, −18 °C-os méretezéssel, kicsit magasabbak.

Röviden: még pontosan méretezett radiátorokkal is csak a leghidegebb napokon kell 75 °C. 1,6-os tényezőnél pedig −15 °C-on sem megy 60 °C fölé, vagyis egy ilyen házban az R32 sorozat is működne.

Hogyan ellenőrizheti, elegendők-e a radiátorai

Az ellenőrzés helyiségenként történik, nem az egész házra. Egy házban összesen lehet elég radiátor, és mégis hideg maradhat egy sarokszoba, két külső fallal.

1. A ház és az egyes helyiségek hőigénye

A kiindulópont a hőigény kilowattban. Hogy hogyan számoljuk, és miért téves gyakran a négyzetméterenkénti 100 wattos szabály, azt a hőszivattyú teljesítményéről szóló cikkünkben írtuk le. Az egész házra vonatkozó nagyságrendhez használja a méretezési kalkulátort. Utána ossza el a hőigényt helyiségenként, alapterület és a külső falak száma szerint. A teljes számítást mi ingyen elvégezzük az ajánlat előtt, és akkor azt is ellenőrizzük, elegendő-e a radiátorfelület.

2. A radiátorok teljesítménye 75/65-ön

Sok acéllemez radiátoron van egy címke a típussal (11, 21, 22 vagy 33, vagyis a lapok és a lamellasorok száma) és a méretekkel. Típus, magasság és hossz alapján a gyártó katalógusában megtalálja a 75/65-ös teljesítményt. Címke nélküli radiátornál mérje meg a magasságot, a hosszt és a mélységet, és vesse össze egy katalógussal. Az öntöttvas és alumínium radiátoroknál a teljesítményt tagonként adják meg, tehát számolja meg a tagokat.

3. Az arány és az üzemi hőmérséklet

Ossza el a helyiség radiátorainak teljesítményét a helyiség hőigényével. Az eredmény a túlméretezési tényező, a második táblázatból pedig kiolvashatja a szükséges előremenő hőmérsékletet. A legkisebb arányú helyiség határozza meg az egész ház hőmérsékletét, mert a hőszivattyú ugyanazt a vizet küldi minden radiátorba.

Próba a mostani kazánnal

Ha gázkazánja van, gyakorlati próbát is tehet. Egy hideg téli időszakban állítsa az előremenő hőmérsékletet 55 °C-ra, és hagyja így néhány napig. Ha minden helyiség átmelegszik, a hőszivattyú legalább az ilyen napokon 55 °C-on vagy az alatt dolgozhat az Ön radiátorain. Minél hidegebb van kint, amikor a próba sikerül, annál jobb. Ha egy szoba hideg marad, pontosan tudja, hol kell beavatkozni. Hogy mi változik még, amikor a hőszivattyú átveszi a kazán helyét, a HMV-tárolótól és a bekötéstől a kéményig, a hőszivattyú a gázkazán helyett című cikkben írtuk le.

Az oldal konfigurátora mindezt figyelembe veszi. Ha fűtéstípusnak a „Radiátorok" vagy a „Vegyes" lehetőséget választja, csak a 75 °C-ot elérő modelleket, vagyis az R290 sorozatot hagyja meg, és az éves költséget a 55 °C-os SCOP-pal számolja, nem a 35 °C-ossal. Ha Önnél a gép több időt tölt 55 °C alatt, a valós költség alacsonyabb lesz a kijelzettnél.

Mit cseréljen, ha egy radiátor nem elég

Szinte soha nem kell az összes radiátort kicserélni. Általában egy-két problémás helyiség van, és ezekre négy megoldás létezik:

• Nagyobb radiátor a régi helyére, ugyanazokra a csatlakozásokra. Egy 33-as típusú radiátor jóval többet ad le, mint egy azonos hosszúságú és magasságú 22-es, így gyakran nem kell több hely a falon.
• Egy további radiátor abban a helyiségben, ahol kevés, ugyanarra a felszállóra kötve.
• Fan-coil vagy ventilátoros radiátor. A ventilátor átfújja a levegőt a hőcserélőn, és alacsony hőmérsékletű vízből is jóval több hőt ad le, mint egy ugyanakkora hagyományos radiátor. Konnektor kell hozzá, és halkan zúg, ezért inkább nappaliba való, mint hálószobába.
• Szigetelés. Minden, ami csökkenti a ház hőigényét, egyszerre növeli minden radiátor túlméretezési tényezőjét: falak, padlás, ablakok. A számlán kívül az előremenő hőmérsékletet is csökkenti.

Padlófűtés és radiátor ugyanabban a házban

Gyakran kérdezik tőlünk, mi a jobb, a padlófűtés vagy a radiátor. Hatásfokban egyszerű a válasz: a padlófűtés nyer, mert 35 °C körül dolgozik. Egy meglévő házban viszont a padlófűtés az esztrich feltörését és újraöntését jelenti, ami ritkán éri meg csak a hőszivattyú miatt. Ott van értelme, ahol amúgy is felújít: fürdőszoba, konyha, bővítés. Hogy mit kíván a hőszivattyúhoz tervezett padlófűtés, a hőszivattyú padlófűtéssel című cikkben írtuk le.

A vegyes rendszer, padlófűtéssel és radiátorokkal, egyetlen hőszivattyúval is jól működik, de két körrel. A gép a radiátorok által igényelt hőmérsékletű vizet állítja elő, a padlófűtési kör pedig keverőszelepen át hidegebb, kevert vizet kap. A szezonális hatásfok ilyenkor az 55 °C-os érték, és a konfigurátorunk is így számol a „Vegyes" lehetőségnél.

A régi rendszer: puffertartály, hidraulikus leválasztás, tisztítás

A radiátorokon kívül a csövek és a bennük lévő víz is számít. A régi rendszereknek itt három tipikus gondja van.

Vízáram. A hőszivattyúnak minimális vízáramra van szüksége a hőcserélőjén. Termosztatikus szelepes házban, amikor a helyiségek elérik a hőmérsékletet és a szelepek zárnak, a vízáram e minimum alá esik. Egy puffertartály (a katalógusunkban 100 literes van) keringésben tartja a vizet, és csökkenti a kompresszor indításait és leállásait.

Hidraulikus leválasztás. Sok fa- vagy gázfűtésű rendszerben több körön saját keringetőszivattyúk vannak. A puffertartály vagy egy hidraulikus váltó leválasztja a hőszivattyú körét a ház köreiről, így minden keringető a saját dolgát végzi, a másik zavarása nélkül.

Iszap. Egy több évtizedes acélrendszerben iszap és rozsdarészecskék gyűlnek össze. A Chofu hőszivattyúk vízoldali hőcserélője rozsdamentes acél, és az iszapnak nincs ott keresnivalója. Bekötés előtt a rendszert át kell mosni, a visszatérőre pedig érdemes szűrőt tenni.

Régi radiátoroknál a puffertartály, a szűrő és a rendszer átmosása ugyanolyan fontos, mint maga a hőszivattyú. Minden ajánlatban keresse ezeket is, ne csak a gép árát.

Egy példa: Vila Veronica, a fatüzelésű kazán radiátorain

A Vila Veronica, egy Bihar megyei ház, fatüzelésű kazánnal fűtött, 70 °C-os vízre méretezett klasszikus radiátorokon. A tulajdonosok meg akartak szabadulni a napi fatüzeléstől, anélkül hogy a belső rendszert újracsinálnák. Az összes radiátor cseréje megduplázta volna a munka költségét.

2023-ban egy 10 kW-os R290 egységet szereltek be, amely 75 °C-ra fűti a vizet. A radiátorok a helyükön maradtak. Csak a csatlakozást cserélték, és egy puffertartály került be. További munkákat, házakon és üzleti épületeken, a referenciák között talál.

Melyik Chofu hőszivattyú való radiátorokra

Radiátorokra az R290 sorozatot ajánljuk, mert a leghidegebb napokon is van tartaléka 75 °C-ig. Íme az energiacímke hatásfokadatai mindkét üzemmódban:

Háromfázisú változat is van, a 10 kW Premium és a 12 kW Standard, ugyanazzal az előremenő hőmérséklettel. Ezek nem szerepelnek az uniós EPREL adatbázisban, ezért a SCOP-jukat nem közöljük. Az R32 sorozat csak akkor működik radiátorokon, ha azok elég nagyok ahhoz, hogy a leghidegebb napon se kelljen 60 °C-nál több, ami a második táblázat szerint nagyjából a hőigény 1,6-szorosát jelenti.

A teljesítményt a ház hőigénye szerint válassza, ne a radiátorok szerint. A radiátorok a hőmérsékletet döntik el, a ház a kilowattokat, és a túlméretezett gép radiátorokon is ugyanúgy ki-be kapcsolgat, mint padlófűtésen. Az egyes modellek ára a saját oldalukon, a katalógusban található. A szereléssel együtt kért ajánlat külön tételekben érkezik: hőszivattyú, bojler, szerelés és szállítás.

Gyakori kérdések

Működik a levegő-víz hőszivattyú öntöttvas radiátorokkal?

Igen. Az ellenőrzés ugyanaz: a radiátorok 75/65 °C-os teljesítménye, amit a tagok megszámolásával kap meg, összevetve a helyiség hőigényével. Az öntöttvas radiátorokban sok víz van, ami segíti a gép egyenletes működését, de a régi öntöttvas rendszerekben szinte mindig van iszap, így az átmosás és a szűrő kötelező.

Ki kell cserélnem a radiátorokat, ha hőszivattyúra váltok?

Általában nem. Egy 75 °C-ot elérő modellel a klasszikus radiátorok hideg napokon is rendesen működnek. A helyiségenkénti ellenőrzésből legfeljebb egy-két szoba jön ki, ahol megéri a nagyobb radiátor. A Vila Veronicában egyet sem kellett cserélni.

Többet fogyaszt a hőszivattyú radiátorokon, mint padlófűtésen?

Igen. Az energiacímkén az 55 °C-os SCOP modelltől függően 22–33%-kal alacsonyabb a 35 °C-osnál. Minél nagyobbak a radiátorok a hőigényhez képest, annál alacsonyabb hőmérsékleten megy a gép, és annál kisebb a különbség.

Mennyibe kerül egy hőszivattyú radiátoros fűtéshez?

Minden modell ára a saját oldalán van a katalógusban. A teljes költség attól függ, mi kell még a rendszeréhez: puffertartály, bojler, szűrő, esetleg egy nagyobb radiátor. Ezért előbb ingyen elvégezzük a méretezést, és csak utána jön az ajánlat, külön tételekben.

Kell puffertartály egy radiátoros rendszerhez?

Régi rendszereknél legtöbbször igen: a termosztatikus szelepek elzárják a kört, a puffer pedig fenntartja a minimális vízáramot és csökkenti a kompresszor indításait. Azután döntünk, hogy megnéztük a rendszere kapcsolási rajzát.

Bírja a hőszivattyú a hideg teleket radiátorokon?

A Chofu hőszivattyúk −20 °C külső hőmérsékletig működnek. A leghidegebb napokon kell a legmagasabb előremenő hőmérséklet, ezért radiátorokra az R290 sorozatot ajánljuk, 75 °C-ig terjedő tartalékkal.

A következő lépés

Kezdje a háza hőigényével: két perc alatt megtudja, hány kilowatt kell, és mely modellek jók radiátorokra. Ha azt szeretné, hogy a radiátorait és a rendszerét is megnézzük, küldjön néhány adatot a házról, és egy munkanapon belül megkapja a szereléssel együtt kért ajánlatot, külön tételekben.